BEMUTATKOZÁS

Üdvözöllek, de Jager Katalin vagyok. Kalandozásom a mentes világban 2012-ben kezdődött, amikor egy szép nyári vasárnapon 9 hónapos gyermekem tele lett piros foltokkal. Úgy rendesen, mindenhol. Természetesen vasárnap délután volt, irány az ügyelet. Ott csak ránéztek, és tudták, mi a helyzet. Aztán megcsináltattuk az allergia tesztet, ami a tej mellett kimutatta a tojásérzékenységet is.

Közelgett az első születésnap. Mi legyen az egy szál gyertya alatt? Nem találtam semmi olyat az interneten, ami normálisan nézett ki, és ehető is volt. Találtam egy cukrászdát, ahol mindenféle mentes tortákat készítenek. Hurrá! Megvan a megoldás! De a látszat csalt. A torta ugyan szép volt, de ehetetlen. Volt családtag, aki hősiesen eljutott a második falatig, de legtöbben az első után feladtuk.

Ez adta az első lökést a kereséshez. Mert sütni gyerekkorom óta szeretek, és ahogy a gyermek már mindenféléket ehetett, és cseperedett, közösen is lehetett keverni a tésztát, mancsolni a konyhát.

Első lépésként ezzel azt már megoldottuk, hogy ha valahova vendégségbe mentünk, vittük a saját kis sütinket. Persze mindig ügyelve arra, hogy másnak is jusson. De éttermekbe, kávézókba nem lehet saját sütivel beállítani. Mit lehetne tenni? Cukrászképesítést szerezni és csak mentes sütikkel foglalkozni. Hát ezt tettem!

És miért ‘Ez nekem jó!’? Mert gyermekem mindig ezt kérdezte tőlem, ha megkínálták valamivel. És most már tudja, hogy ez neki jó.

Terméktesztelés és termékfejlesztés

 

Igen, tudom, így könnyű. Szorgos kiskezek igyekeznek mindenben segíteni, legyen az keverés, kavarás, kenés vagy kanállal lapogatás.

Itt éppen egy glutén-, tej- és tojásmentes kakaós kekszet készítünk első alkalommal. Az eredmény nem lett elsöprő siker. Finom lett, mert csupa jó anyag került bele, de az állaga nem lett az igazi. Ilyen félsikerek esetén a receptet félretesszük, alszunk rá jó sokat, átgondoljuk, mit kellene módosítani és ha már mindenki elfelejtette az első alkalmat, újra elkészítjük.